A világ legnagyobb napelemfarmja most, és a jövőben

A világ legnagyobbja: Longyangxia-gát

Forrás: earthobservatory.nasa.gov

Kínáról mindig a hatalmas számok jutnak eszünkbe – elég csak az óriási népességre gondolnunk.

Úgy látszik nincs ez másképp akkor sem, hogy ha megújuló energiaforrásokról beszélünk, ugyanis itt épült meg néhány évvel ezelőtt a világ legnagyobb méretű és teljesítményű fotovoltaikus rendszere.

2013-ban kezdték el építeni a Tibeti-fennsíkon a világ legnagyobb naperőművét, az akkor 320 megawattos teljesítményű, nagyjából 9 négyzetkilométert lefedő napelemfarmot a Longyangxia-gátnál.

A megújuló energiaforrások persze tudjuk, hogy az utóbbi években egyre népszerűbbek, és sokan akarnak a világ legnagyobbjai lenni, így Kínának sem volt szabad abbahagyni a versenyt.

A 2014-ben átadott erőmű 2015-re 850 megawattos teljesítményűre nőtte ki magát, amivel felállította a világcsúcsot, és azóta sem akadt érdemi kihívója.

Egy egész városnyi áram

A hatalmas napelemfarm, melynek méreteiről igen meggyőző, világűrből készített fotókat osztott meg a NASA nemrég, óriási eredményeket képes elérni a világ egyébként talán legkörnyezetszennyezőbb országában.

A 26 négyzetkilométeren elhelyezett 40 millió napelem panel összesen 140.000 háztartást képes tökéletesen ellátni árammal folyamatosan, ezzel kiváltva egy teljes város energiafelhasználását.

Kérdés lehet persze, hogy egy ekkora erőmű nem foglal-e túl sok helyet?

A 26 négyzetkilométer azonban nem számít soknak, főleg, hogy Kelet-Kína sivatagos részeiről beszélünk, ahol a föld másra nem is igazán használható.

A Franciaországban tervezett napelemes utak kapcsán már beszéltünk a napelemek azon kritikájáról, hogy vajon nem hasznos területeket teszünk-e megművelhetetlenné a napelemek által – de ahogy itt Európában az ilyen szempontból „kihasználatlan” autópályákban találtuk meg a megoldást, úgy a kínaiak a másban talán nem, de napfényben hihetetlenül gazdag sivatagot választották ki maguknak.

A kihívó: Csernobil

Mindenki kicsit kényelmetlenül érzi magát, ha Csernobil szóba kerül.

Az 1986-os atomkatasztrófa óta senki nem gondol erre a helyre másként, mint egy halálos szellemvárosra, amit messzire kell elkerülni mindenkinek.

Ukrajna azonban még hisz abban, hogy Csernobil hasznos is lehet – és a megoldást még mindig az energiatermelésben látja.

A különbség viszont óriási: a megújuló energiaforrásokra támaszkodva akarják újra fontossá tenni a lakatlan területeket, és itt felépíteni a világ legnagyobb napelemfarmját.

Pályázat a megújulásért

A kiírt tenderre több befektető is jelentkezett már, ugyanis a tervek határozottan ösztönzőek.

A tiltott zónában rengeteg hely van a napelemek számára, és a nap ugyanúgy süt, mint bárhol máshol a világon, ráadásul az egykori atomerőmű az infrastruktúrát is biztosítja az energiaszállításhoz, a még mindig meglévő vezetékeknek köszönhetően.

Több tucat pályázó akarja magáénak a projektet, köztük ukrán, német, ír, osztrák, bolgár, fehérorosz és kínai vállalatok is, és ha már a mostani legnagyobb kapcsán is róluk beszéltünk, nézzük meg ez utóbbiak terveit.

A napelemeket a fotovoltaikus energia kínai császára, a Golden Concord gyártaná és szerelné össze a helyszínen, és a szintén kínai National Machinery üzemeltetné.

A tiltott zóna újra életre kel

Az évtizedek során végzet helyszíni munkálatoknak köszönhetően a szakértők szerint már nem olyan erős a sugárzás, hogy az veszélyt jelentene a munkásokra nézve az építés ideéig, illetve az ide érkező karbantartókra.

A kínai gátnál emelt napelemfarmmal szemben itt 1000 megawatt összteljesítményű fotovoltaikus rendszert telepítenének, amely a reaktorroncstól nem messze épülne fel.

Ezzel a világ legnagyobb naperőműve készül majd el, és a harminc éve rettegett nevű Csernobil végre újra a bolygó egy hasznos területévé válhat.

A tervek szerint ráadásul, ha a napelemek beválnak, az évek során még tovább fogják majd bővíteni, így pedig egyre több háztartást tudnak majd Ukrajnában energiával ellátni.

Kínáról pár szóban

Aki a zöld energia témájában járatos, az esetleg érdekesnek találhatta, hogy éppen Kína áll, vagy szeretne állni a világ legnagyobb napelem rendszerének a hátterében.

Ez azért rendkívül meglepő, mert a világ legnépesebb országa egyben a legkörnyezetszennyezőbb is.

Mindamellett tehát, hogy innen kerül a légtérbe a legtöbb káros anyag a világon, gyakorlatilag Kína vezeti a rangsort a megújuló energiaforrások befektetői között.

Csak 2015-ben 103 milliárd dollárt, azaz nagyjából 30.000 milliárd forintot fordítottak erre, és elérték, hogy 77 gigawattnyi energiát tudnak megtermelni csak megújuló forrásból.

Mindemellett Kína már tervez egy 2000 megawattos telepet is a longyangxia-gátin kívül, amivel ismét óriási lépést tesz a környezetvédelemért.

2030: a zöld világ kezdete?

És nem csak Kína, illetve Ukrajna akarja kiszélesíteni a napenergia határait.

Dubaiban jelenleg szintén egy 1000 megawattos farmot terveznek 2020-ra, egy évtizeddel későbbre pedig az 5000 megawattos teljesítmény elérését tűzték ki célul.

Ausztráliában Queensland és Dél-Ausztrália úgy tervez, hogy 2030-ra a teljes energiaellátásának nem kevesebb, mint a felét fogja megújuló energiaforrásokból biztosítani, melyben komoly szerepe lesz a napelemeknek is.

Az IRENA (Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség) számításai szintén a 2030-as dátumot jelölik ki határnak: ekkora számítanak arra ugyanis, hogy a világon megtermelt áram 13%-a már napelemekből fog származni, a jelenlegi 2% helyett.

Máshogy kifejezve: 250 gigawattról 1800-2500 gigawattra emelkedhetne a megtermelt energia.

Mi áll a háttérben?

Pontosan az, amiről már korábbi cikkeinkben is beszámoltunk: a csökkenő árak.

2030-ra ugyanis, ha a jelenlegi folyamatok tovább haladnak, a napelemek 59%-kal lesznek olcsóbbak, a tengeri szélerőművek 35, a szárazföldiek pedig 26 %-kal.

Pénzben nézve az USA-ban 5-10 centet jelent egy kilowattóra áram, Franciaországban 9 centet, Németországban pedig 8-at, míg a nagy terveket szövögető Dubaiban már csak 3 centet.

Az árcsökkenéssel tehát végre elérjük azt, hogy a megújuló, bolygónkat egyáltalán nem károsító, de minket tökéletesen ellátó energia végre felválthatja az eddig megszokott, fosszilis energiatermelést.

Az IRENA számításai szerint 300 millió tonnával csökken a levegőbe eresztett szén-dioxid mennyisége jelenleg, de 2030-ra ez a szám akár 3000 millióra is növekedhet, és ezeket a számításokat látva mi bizakodva tekinthetünk a jövőre.