Ha kérdéseid lennének: itt van minden, amit a napelem adóról tudnod kell

Ha kérdéseid lennének: itt van minden, amit a napelem adóról tudnod kell

Az utóbbi hónapok legnagyobb híre nem csak a fotovoltaikus rendszerek, de egyáltalán a zöld energia területén:

Adót vet ki az állam a napelemekre.

Erről lehetett olvasni mostanában minden hírportálon, mi azonban mégis vártunk a téma kitárgyalásával addig, amíg nem lehetett mindent tudni az új, elosztói teljesítménydíjról.

Most azonban már mindent tisztán látni, így nyíltan lehet beszélni az igen komoly ellentmondásokról, az alaptalan indoklásokról és a túlzó rémhírekről, amik ezzel kapcsoltban elhangzottak a médiában.

Nem ez az első

Kezdjük a legelején: két évvel ezelőtt már bevezették a környezetvédelmi termékdíjat a napelem rendszerekre, ami már nevében is ellentmondásos, hiszen épp az egyik legzöldebb energiatermelő eszközre vetettek ki egy ilyen megdöbbentően magas adót.

Akkor még erről a hírről beszéltek az európai lapok meghökkenve, hiszen az Unió más országaiban inkább támogatják a megújuló energiaforrások használatát, nem pedig akadályozzák.

És akkor a termékdíj még főleg csak a forgalmazókat terhelte – most viszont már azoknak kell fizetniük, akik saját energiaköltségeik csökkentéséért, és környezetük megóvásáért szeretnének tenni.

Nem ez az első

Árajánlatkérés itt!

Az elosztói teljesítménydíj jelentése

Áprilistól ugyanis mindenki, aki napelem rendszert telepít otthonára, egy új adó, az úgynevezett elosztói teljesítménydíj befizetésére kötelezett.

Persze nem teljesen igaz, hogy mindenki, ugyanis létezik egy 4 kW-os határ, de ezt hamarosan bővebben kifejtem.

Az elosztói teljesítménydíj gyakorlatilag egy hálózat-használati díjnak tekinthető, vagyis a hálózatra visszatápláló napelem rendszereknek kell fizetni azért, hogy használják a szolgáltatók hálózatát.

Az indoklás: egyenlőség

Az adó mögött állítólag az igazságosabb teherelosztás áll, ugyanis a kormány szerint nem teljesen korrekt, hogy a napelem tulajdonosok nem fizetnek rendszerhasználati díjat.

Vizsgáljuk meg ezt a kérdést alaposabban, és kezdjük azzal, hogy átvesszük, hogyan működik egy napelem rendszer.

A hálózatra visszatápláló rendszer lényege, hogy a napelemek több energiát termelnek nappal, mint amennyit egy átlagos család fel tudna használni.

Hogy az áram „ne vesszen kárba”, ezt visszavezetik a szolgáltató hálózatába, amivel az oda-vissza mérő villanyórának köszönhetően el tudnak számolni.

Este, amikor nincs napfény, a napelem tulajdonosok ugyanúgy a hálózatot használják, mint a hagyományos fogyasztók, ám az erről készülő villanyszámla összegéből levonják annak az energiamennyiségnek az árát, amit a napelemek termeltek meg nappal.

A szaldós elszámolást tekinthettük eddig a napelemekért járó egyik legfontosabb „támogatásnak” hazánkban, hiszen ennek köszönhetően vált a havi számlákon keresztül megtérülővé a befektetésünk, ám az új adó gyakorlatilag pont ezt az előnyt csökkenti.

Igazságtalan a zöld energia?

A kormány szerint, amikor a fotovoltaikus rendszer tulajdonosa este, vagy akár télen, tartósan rossz időben a hálózaton keresztül jut elektromos áramhoz, anélkül élvezi a rendszer előnyeit, hogy azért bármit is fizetne, ez pedig igazságtalan a többi fogyasztóval szemben.

A törvény indoklása tehát egyáltalán nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a napelemek eközben a napos órákban ugyanúgy energiát juttatnak a hálózatba is, amit a szolgáltató gyakorlatilag „megvásárol” tőle, természetesen alacsonyabb áron, mint ahogy ő adja.

A napelem tulajdonos pedig ettől függetlenül megkapja a villanyszámlát a hónap végén, tehát nem „ingyen” használja a rendszert, legfeljebb a megfelelően működtetett napelemeknek köszönhetően teljesen kiváltja energiaköltségeit.

De lépjünk túl az adó értelmetlenségén, hiszen április kezdetével ez már életbe is lépett, és nem nagyon lehet mit tenni ellene.

Nézzük meg inkább azt, hogy pontosan mit jelent ez a napelem tulajdonosokra nézve a gyakorlatban.

Árajánlatkérés itt!

Kinek kell fizetni?

Az adó alapját az inverter teljesítménye képezi, és ennek nyomán a 4kW fölötti rendszerek után vagyunk kötelesek elosztói teljesítménydíjat fizetni.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal azzal nyugtatta az embereket, hogy ez a határ épp a normálméretű háztartási kiserőműveket menti fel az adóteher alól.

Az ő számításaik alapján ugyanis egy átlagos magyar háztartás körülbelül 2150 kilowattórát fogyaszt évente, minden elektromos készülékével együtt.

Mielőtt erre reagálnánk, még valami, ami ebből a szempontból fontos: csak azon 4kW-os, vagy annál nagyobb teljesítményű rendszerek után kell fizetni, amikkel kapcsolatban az igénybejelentést 2017. március 31. után adták be.

Tehát, ha valaki ezt hamarabb megtette, de a rendszer telepítése csak áprilisban történik meg, annak még nem kell adót fizetnie, ugyanis az ügyintézés kezdetét veszik itt alapul.

4kW alatt mindenki mentesül

4kW alatt mindenki mentesül

Ezzel még önmagában nem is lenne probléma, ha közben nem állítanák, hogy egyébként fölmentik az átlagos magyar napelemes háztartásokat az elosztói teljesítménydíj alól.

Nem is kell feltétlenül mindenféle országos becslésekre és mérésekre támaszkodnunk ahhoz, hogy ezt megcáfoljuk, ugyanis mi magunk is telepítünk családi házakra fotovoltaikus rendszereket 3 és 6 kW teljesítmény között, de adott esetben akár e fölött is.

A kérdés ugyanis az, hogy mit nevezünk átlagos családnak, mert korántsem olyan elképzelhetetlen, hogy egy házban egyszerre működjön hűtő, mosogatógép, mosógép és légkondicionáló is, csak hogy a nagyobb fogyasztókat említsük.

Ezek már megkövetelhetik egy 5-6, de nagyobb házak esetében akár még a 8kW-os napelem rendszert is, ha azt szeretnénk, hogy az évek során az energiaköltségeket teljesen kiváltsuk, és a telepítés költsége is megtérüljön.

Mennyi maga az adó?

Azt tehát nem nehéz megcáfolni, hogy a 4kW olyan komoly határt jelentene egy átlagos családnak, így nézzük meg, mivel kell számolniuk, ha ezután telepítenek fotovoltaikus rendszert.

Az adó mértéke jelenleg 0 forint, de a jelentősége azonban ennél sokkal nagyobb.

Így ugyanis, hogy a törvényt elfogadták, a jövőben már csak emelni kell ezt az összeget, így az adó maga létezik, csak a mértéke változó.

A tényeken tehát a számok nem változtatnak: a napelemeket megint megadóztatták, és ezt az elektromos szolgáltatók fogják majd beszedni.

Egyvalami tény: a napelem ettől még erős marad

Ahogy már mondtuk, ez nem az első olyan lépés, amit gyakorlatilag maga a zöld energia ellen tettek hazánkban.

Emlékezhetünk a szélerőművek ellen hozott intézkedésekre, és a 2015-ös környezetvédelmi termékdíjra, ami a napelemeket érintette.

Ám mindezek ellenére a napelem rendszer még mindig egy megtérülő befektetés tud maradni.

A termékek minősége nem változott, és így az anyagi előnyök is megmaradnak, az évtizedek során tehát ugyanúgy számíthatunk a fotovoltaikus rendszerek előnyeire, mint eddig.

És láthatóan Magyarországon nehéz is lenne megálljt parancsolni a napelemek terjedésének.

Az utóbbi években gyakorlatilag megduplázódott a hazai napelem rendszerek száma, és még idén is további növekedésre számíthatunk, jöjjön bármilyen intézkedés ellene.

Nem tudni, mikor és mennyivel fog emelkedni a jelenleg nulla forintos adó, vagy, hogy meddig marad érvényben – de azt garantálni tudjuk, hogy a fotovoltaikus rendszerek legnagyobb erényeire továbbra is bátran támaszkodhatunk, és nem kell attól félnünk, hogy hazánkban ilyen könnyen gátat lehet szabni a zöld energia terjedésének.

Ajánlatkérő űrlap


Kérdésed van?
Tedd fel nekünk itt!

Iratkozz fel a hírlevelünkre itt