Mi történt a nagy kínai napelemdömpinggel?

Húzóágból a csőd szélére

Pár évvel ezelőtt még arról lehetett olvasni, hogy Kína a világ napelem-piacának élére tört, megelőzve mindenkit, aki korábban ezzel foglalkozott.

A nagy gyártók közül jó néhányan ide telepítették üzemeiket, és maguknak a kínaiaknak is volt számtalan saját márkája és gyára.

Köszönhető volt mindez annak, hogy az állam nagyon komoly támogatásokat adott az ezzel az iparággal foglalkozóknak, valamint a beruházóknak és a felhasználóknak is.

Itt is kiütközött Kínának ez az emlegetett furcsa kettőssége, ugyanis egyszerre volt a világ legzöldebb és legszennyezőbb országa.

2017. elején a kormány még összesen 76 milliárd dollárnyi összeget fektetett a megújuló iparba, elsősorban a napelemekbe, továbbá szél- és vízenergiába.

Ez az elképesztő összeg mostanra jócskán összezsugorodott, mindössze 29 milliárd dollárra, ami a mi mércénkkel mérve még mindig óriási pénz, de gondoljunk bele, hogy a világ egyik legnagyobb gazdaságáról beszélünk.

Ezt a csökkentést alaposan megsínylette az egész megújuló energia-ipar, és bár a termelés továbbra sem állt le, a mértéke a töredéke a korábbinak.

Döbbenetes kibocsájtás

Kína a lélekszámának és az eddig dinamikusan fejlődő gazdaságának köszönhetően a legtöbb káros anyagot kibocsájtó ország a világon.

A légkörbe kiszivárgó mérgező és káros gázok összességének 78 százalékáért a leggazdagabb országok felelősek, ebből egyedül Kína több, mint 29 százalékot tudhat a magáénak, míg a USA „csupán” 16-ot.

Teszi mindezt Kína annak ellenére, hogy pár évvel ezelőtt még a napenergia élharcosaivá kezdtek előlépni.

Vagyis az összes károsanyag-kibocsájtás közel harmadáért őket tehetjük felelőssé, aminek nyomós, első sorban gazdasági oka van.

Öt évvel ezelőtt, amikor a nagy megújuló energia-dömping megkezdődött, akkor még szabályosan dübörgött a kínai gazdaság, jelentősen növekedett évente.

Mostanra azonban ez a tempó igencsak lelassult, mondhatni, a 90’-es évek óta nem vánszorgott ennyire.

Sajnos ennek olyan hozadéka is van, hogy a hosszabb távon kifizetődő, modern, zöld energiafejlesztéssel szemben újra a szénenergiát tolták előtérbe.

A kínai szénerőmű technológia és építés csupán stagnált korábban, most azonban újult erővel indult útjára, mivel a nehézipar rövid távon olcsóbb, hamarabb lehet vele eredményt elérni.

Ahogy Kevin Tu, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) kínai tagozatának egykori vezetője fogalmazott: az elsődleges cél a gazdaság újrastabilizálása, jelenleg ez mindennel, még a klímavédelemmel szemben is prioritást élvez.

A gyártók sanyarú sorsa

Pekingtől mindegy 45 percnyi útra fekszik Paoting városa, amely San Franciscóhoz és a Silicone Valley-hez hasonlóan magát Power Valley-nek nevezte, mivel itt koncentrálódott a kínai napelem-gyártás java.

Nem csak a nagy gyártók telephelyei, üzemcsarnokai találhatóak itt, de sok hazai, napelemmel foglalkozó vállalaté is, például az egykor legnagyobb Yingli Solar központja is.

A völgyet beterítik a napelemek, és napelem-előállításra szánt ipari területek, azonban a város fölött ugyanúgy vastag, nehéz szmogfelhő ül.

Nem egészen így képzeljük el a távol-kelet napelem centrumát, igaz?

Az a szomorú helyzet, hogy a megújuló energia-szektort érintő megszorítások súlyosan rányomták a bélyegüket erre a területre.

A Yingli 2012-ben és ’13-ban még a világ legnagyobb napelem-gyártója volt, az egész világra exportálták a termékeiket, a 2010-es és 2014-es labdarúgó világbajnokságoknak pedig az egyik fő szponzora volt.

Akkoriban hősként ünnepelték a vállalatot hazájában, mostanra azonban olyannyira leromlott a helyzet, hogy már a New Yorki tőzsdén sem szerepelhetnek, mert nem éri el a jegyzett tőkéjük az 50 millió dollárnyi részvételi limitet.

2017-ben, a csúcson az általuk gyártott és telepített napelemek összesen 53 gigawattnyi (!) energiát termeltek, azóta viszont 40%-os visszaesést könyvelhettek el, mindössze két év alatt.

A vállalat továbbra is gyárt napelemeket, azonban így, hogy a kínai kormány megszűntette a napelemekre vonatkozó támogatásokat, sajnos az iparág halál közeli stádiumba került.

Ok és okozat, a jövő tükrében

A gazdasági indokok mellett olyan okok is közre játszanak ebben a visszaesésben, mint az Egyesült Államokkal való, fokozatosan romló viszony, a hongkongi zavargások, valamint a közvélemény, amely a megújuló energia használatát a nyugati kultúra egyfajta szimbólumának tekinti.

A kulturális ellenállás mellett az elvágott támogatások összesen 28 milliárd dollárnyi veszteséget okoztak rövid idő leforgása alatt az iparág kínai képviselőinek, gyakorlatilag ellehetetlenítve ezzel sokuk működését.

A növekedő emisszióhoz az is jócskán hozzájárul, hogy a gazdasági holtpontról továbblendülés érdekében szándékosan nagyon alacsonyan tartják az energiaárakat, ami kifejezetten kedvez a szénerőművek térhódításának.

Sajnos, ha rövid időn belül nem mutatkozik drasztikus változás, az ország kibocsájtása tovább fog növekedni, ezzel veszélybe sodorva mindazokat a célokat, melyeket a különböző klímaegyezmények és szerződések lefektettek.

Még nem kell a vészharangot kongatni

A külföldi nagyvállalatok vélhetően továbbra is nagy mennyiségben fogják Kínában előállíttatni a napelemeket, azonban ha további szankciókat vezetnek be államilag, az akár olyan következményekkel is járhat, hogy elköltöztetik gyáraikat, így tovább csökkentve az amúgy is egyre zsugorodó belföldi piacot.

Mi, itt, a nyugati világban csak remélhetjük, hogy rövidesen rendeződik odaát a helyzet, és a legtöbb, amit tehetünk, hogy továbbra is támogatjuk a megújuló energiát, és növeljük a telepített napelemek (szerencsére) egyre gyarapodó számát.

Ha Te is elhatároztad magad, illetve kíváncsi vagy, hogy mekkora napelem rendszer elégítené ki a háztartásod energiaigényeit, akkor kérj árajánlatot!

A Te megyédben tevékenykedő partnerünk alig várja, hogy felvehesse Veled a kapcsolatot, és megbeszélhesse Veled a további részleteket!

Lépj egy nagyot, és szabadulj meg a villanyszámlák terhétől napelem rendszerrel!